ÚjInkognító

Fölöttébb Bond, James Bond életérzés az éppen felvett telefonba szólni, félig elfordulva: „Inkognítóban vagyok.”

Természetesen amennyiben ez a helyzet a környéken játszódik le, egészen egyszerűen annyit jelent a mondat, hogy a hívott egyén rendelkezik ízléssel, ha kocsmáról van szó. A négy éve szó szerint is megújult Inkognító Bár okkal tartozik Debrecen legkellemesebbnek ítélt helyei közé.

Hogy kellő tényadattal támasszam alá a kijelentést, pár hete megrohamoztam kérdéseimmel a kötél idegekkel megáldott Zsuzsát, aki az újraalakulás óta adja a folyékony és verbális boldogságot vendégeinek a pult mögül, megosztva a nemes posztot Szilvivel és Attilával.

Először az alakulás történetéről faggattam. Mint kiderült, a 2008 őszén megnyílt ÚjInkognító Bár alapítása és alapötlete a hajdani Inkognító törzsvendégeinek köszönhető. A „hobbikocsma” koncepcióval pótolták a hiányt, amelyet már igencsak nyögött a debreceni éjszakai élet, nevezetesen az igényes, kulturált közeget, ahová tényleg jó érzés betérni. Kifejezetten meglepő, hogy gond nélkül sikerült célközönségként megérinteni a tizennyolc plusz teljes skáláját, ezen belül különösképpen a művész- és tudósréteget, professzorokkal, zenészekkel, színészekkel, írókkal az élen.

Pár szót a küllemről: a dohányzóvá avanzsált külső rész esővédte asztalain túl, belépéskor rögtön a bár családi tűzhelyénél találjuk magunkat – itt fakad a soproni, meg a baráti szó pulton innen és túl. A következő szobában aztán megláthatjuk a régiség boltokat megszégyenítő szekrényeket, asztalokat, székeket(személyes kedvencem a varrógépből lett asztalka) amik ízléses elhelyezéssel igazodnak a vendégek változó igényeihez: van zug a romantikázáshoz, nyitott tér a nagyobb társaságoknak. Ha felmerül bennünk a mardosó kíváncsiság, hogy van-e még több, vágjunk egy jobbost a szoba végén. Itt találunk egy különszoba jellegű teret, fotelokkal, kanapéval, amikből garantáltan lehetetlen négy órán belül felállni, már csak a marasztaló kényelem miatt sem. Itt használható a kivetítő, amit bármikor be lehet üzemelni, legyen szó tudományos előadásról, vagy legutóbbi kiránduláson lőtt fotókról.[nggallery id=31]

Az ÚjInkognító Bár leginkább ismert bónuszai az ingyen koncertek és a képtár-élmény, a helyi művészek és a dolgozók(és persze a törzsvendégek) közös erőfeszítéséből. A képek között meglepően nehéz olyat találni még hónapok után is, amely nem illene a hely hangulatához; a visszatérő művészek képeit pedig már kétszer is árverésre bocsátották – a bevételből aztán a helyi kutyamenhelyek lakóinak szerzett boldog napokat a közösség. Itt meg is jegyezném, hogy nem ritka látvány az ebes vendég, akik eddigi tapasztalataim szerint teljesen nyugodtan kezelik, ha valaki nem bírja ki a kutyus jelenlétét simogatás nélkül.

A koncertek egyetlen zenei stílusba nem sorolhatóak, ám ahogy azt Zsuzsa elmeséli, főleg jazz és rock alműfajai és találkozásai a jellemzőek. Metálhörgés és tinitücc azonban nem hallható, be is vallom magamnak titokban, hogy ez így van a legnagyobb rendben. A fiatal, friss bandák gyakori előadók az Inkognítóban, ezt pártolandó még tehetségkutató versenyt is szerveztek, a nyertes pedig nyereményül elkészíthette első lemezét a törzshelye támogatásával. Érdekességként megjegyezném, hogy a manapság gyakori plakátszereplő A Nyughatatlan banda kezdő koncertjei itt játszódtak, bár már forgattak klipet is a falak közt, sőt, az esküvői fotózás sem maradt ki a sorból.

A beszélgetés során hatalmas hangsúlyt kapnak a törzsvendégek. A lelkesen becsatlakozó képviselője ennek a kiváltságos csoportnak, név szerint Péter, megannyi történetet mesél, amikbe még belekezdeni is regényhossznyi térre lenne szükség. Ám az mindenképpen kiderült számomra, hogy a hely fő erénye a vendégkényeztetés. A már emlegetett pozitívumok mellett gyakori az ajándék-menü; libazsíros kenyér lilahagymával a klasszikusok kedvelőinek, ám legendás a korhelyleves és a lepcsánka is. Az összeszokott társaság tagjai nagyon jó hatással vannak egymásra, egy amolyan egymást nevelő csapatként tartják az Inognító remek hangulatát, így a környékbeli ivókkal ellentétben barátságos, késdobálástól és verekedéstől tiszta közeg. A vendégek lelkesedése nagy segítség a fejlesztések és újítások terén, meséli Zsuzsa, ugyanis aktívan részt vesznek az ötletelésben, megannyi tanáccsal és visszajelzéssel könnyítik meg a dolgozók munkáját. Ékes példa erre a szezononként változó bor fajta, melyet közös borkóstolás alkalmával választanak ki a törzsvendégek és a csaposok.

Mindent összevetve azt hiszem, nyilvánvalóvá vált, nem ok nélkül fanatizálódunk, miután belépünk az Újinkognító ajtaján. A környék legjellegzetesebb bárjaként trademark-ot érdemelne, szóval nem bánja meg, aki belép ide…

Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.