Egyre többször hallani róla, hogy az alkoholizmus Magyarországon mára már népbetegséggé vált. Orvosok, szakértők, addiktológusok hangoztatják reggeltől estig, hogy vigyázni kell, mert az alkoholfogyasztás veszélyeket hordoz magában, és nagyon vékony a határ italozás és alkoholizmus között. Testi és lelki alkat kérdése is persze, az első korty borától még senki nem lesz alkoholista természetesen, de sokan vannak, akik kicsit sokszor isszák meg azt a bizonyos poharat (jobban mondva a tartalmát). Mi sem mutatja jobban a magyarországi helyzetet az italfüggőséggel kapcsolatban, mint a számtalan vicc, történet, humorizálás ezen az állapoton, de aki élt valaha egy fedél alatt egy igazi nagypiással, az pontosan tudja, hogy ezen semmi vicces nincs. A lakosság körében a korai halálozás egyik legfőbb kiváltó oka, holott nem, hogy megelőzhető lenne, sokkal inkább elkerülhető, kezelhető. A dohányzás és a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás mellett az alkoholizmus is élen jár a magyarok ritkítói között.
A férjem jó ideig szinten tudta tartani a függőségét, nem okozott neki különösebb gondot a problémája kezelése. Ne értsen félre senki: a kulturált fogyasztás nem probléma, felelősséggel fogyasztva az ital nem okoz problémákat. De amikor eljön az az idő, amikor fokozatosan emelkedik a napi adag, mindig egy kicsivel több, és a végén már semmi sem elég, akkor már régen gond van. Mindenkire más hatással van az alkohol, van aki lezsibbad és elalszik tőle, mások túlzottan barátságosak lesznek, míg vannak, akik egy bizonyos szintet megütve kötekedővé, sőt, agresszívvá válnak. Sajnos az én férjem is hajlamos volt pokróc lenni, főleg ha már volt a fejében. És ahogy haladtak az évek, ez mind egyre gyakrabban fordult elő. A végén ott tartottunk, hogy este már nem lehetett hozzá szólni, és az ágyunkban is kénytelen voltam hozzászokni az állandó alkoholszaghoz. Viszont amikor először döntött úgy, hogy az egyet nem értését pofon formájában fejezi ki, majd másnap nem is emlékezett az egészre, akkor voltam úgy, hogy betelt a pohár. Ez már nem az az ember, akihez hozzámentem, itt sürgősen segítségre lesz szükség.
A gond ott kezdődik, hogy az alkoholizmus egy az egész társadalmat érintő probléma, tehát mindenkinek van róla véleménye, mindenki nagyon okos és sok tanácsot tud adni a témában, de érdemi segítséget fogalmam se volt, hol keressek. A barátaim, ismerőseim régóta tudtak a dologról, tőlük már sokszor megkaptam, hogy hogyan kéne helyesen cselekedni, legtöbbször azt, hogy hagyjam el a fenébe. De a feladás a gyengék eszköze, és egyébként is, én még mindig szeretem a férjemet, ezért vissza szerettem volna kapni. Az a felfogás, hogy “nincs már hasznomra, eldobom” nekem kicsit modern, én még igyekszem a dolgokat megjavítani, ha lehet. Szóval elkezdtem az internet vad dzsungelében is segítség után kutatni, igyekezve elkerülni mindenféle konfliktust addig is. Sajnos a sok fórumon, segítőoldalon nagyon sok szemetet találni, hiszen az okoskodáshoz mindenki remekül ért. Azonban volt egy oldal, amiben többen is egyetértettek, hogy érdemes felkeresni, mert ott valóban szakszerű segítséget kínálnak a leszokáshoz.
A hagyományos elvonókúrával szemben náluk teljesen más a megközelítés, ugyanis sokkal inkább terápiásan igyekeznek rábírni a függőket, hogy tegyék le az italt. Az alkoholizmus, akárhogy is nézzük, súlyos függőbetegség, tehát nem arra van szükség, hogy a különböző gyógyszeres és egyéb kezeléseket kapják, hanem támogatásra és felügyelt terápiára. Ráadásul ebben a központban már felgyógyultak is tartanak foglalkozásokat, ami külön pozitív. Nem egyszerűen csak visszazavarják a gyógyultnak nyilvánítottakat a vakvilágba, hanem jó példaként segítségül hívják a hasonló gondokkal küzdőkhöz. Ráadásul egy kezelés nem is tart egy fél évig, mindössze egyetlen hónapot vesz igénybe, és nagyon magas a hatásfoka! Úgyhogy összeszedtem minden megtakarításunkat, kértem segítséget innen-onnan, és úgy döntöttem, belevágok. Szerencsére összejött az kezelés díja, úgyhogy már csak a férjemet kell valahogy jobb belátásra bírni, de szerintem ezzel nem lesz gond. Nagyon bízom a sikerben, és abban, hogy visszakaphatom azt, akibe annak idején beleszerettem. Nem fogom hagyni, hogy az alkoholizmus közénk álljon!