MESE ÉS VALÓSÁG EGY TÖRTÉNETBEN A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN!

Lázár Ervin történeDSCF0566te egy kisfiú és egy nem mindennapi oroszláncsalád nem mindennapi történetét meséli el. Mióta Peti elvesztette édesanyját, Bruckner Szigfrid a legjobb barátja, aki a pajtájukba költözött. Szigfrid szomorú, mert nem tudja, hogy merre lehet a felesége Szilvia a piros inges oroszlán. Peti szeretne segíteni a keresésben, de édesapjára ebben nem számíthat. Az édesapja a munkájába temetkezik. Ő nem látja az oroszlánokat és zavarja, hogy fia így játszik, hiszen hamarosan iskolás lesz. A pajtát is le akarja bontani, de az építész Viktor összebarátkozik Petivel és Szigfriddel. Időközben megérkeznek Szigfrid rokonai, dr. Kis János és Láz Jenő, hogy segítsenek Szilvia keresésében. Miután kiderül, hogy Szilvia ketrecben van egy cirkuszban, Peti és az oroszlánok a kiszabadítására indulnak, csakhogy a kisfiú megbetegszik. Szerencsére apukája végül mégiscsak meglátja az oroszlánokat és segít nekik kiszabadítani Szigfrid feleségét.

DSCF0683A rendező Oláh-Horváth Sári és csapata új adaptációt készített Lázár Ervin meséjéhez. Az történet középpontjába az került, hogy a kisfiúnak hiányzik az édesanyja – akit nem olyan régen elvesztett – ennek köszönhetően egy fantáziavilágot alakított ki magának, és ebben a világban biztonságban érzi magát. Ebbe a mesevilágba el tud menekülni a külvilág elől, hogy elkerülje a problémákat, amit édesanyja hiánya okoz. Ezzel próbálja meg feldolgozni a veszteséget. Az édesapa is ugyanebben a cipőben jár, hiszen öt is veszteség érte. Ő viszont a munkájába menekülve próbálja feldolgozni felesége elvesztését. A történet lényege viszont az, hogy észre-vegyék, hogy ezen csak együtt tudnak továbblépni.

Az új adaptációba bekerült dr. Kis János és Láz Jenő alakja. Ők szerepelnek a meseregényben, de Lázár Ervin adaptációjából már kimaradtak. Nehéz nem észre-venni, hogy a két szereplő neve betegségre utal. Ebből következtethetünk arra is, hogyha a problémákat nem beszéljük ki, akkor hamar fizikai tünetei is lehetnek a lelki gondoknak. A kisfiúnak a történet végére lázálmai lesznek, melyben édesanyjával beszélget. Édesapja ekkor kezd el Peti felé fordulni, amikor beteg lesz és kórházba kerül. Sajnos ez kell ahhoz, hogy az apa ráébredjen arra, hogy valamit nem jól csinál és változtatnia kell rajta. A két új szereplő nagyon aktívvá és nagyon színessé teszi a történetet.

DSCF0645A rendező egy zenés mesejátékot álmodott a színpadra. Oláh-Horváth Sári Debrecenben is – mint ahogy már azelőtt máskor is -, Szirtes Edina Mókussal dolgozik az előadás zenei világán. „A próbafolyamat alatt születtek dalok, ezeket a színészek fogják elénekelni, ezáltal is még egy kis színt adtunk az előadásnak. Ki más énekelne, mint a mesevilágban létezők? A zene, a dal az, ami által az apa betekintést nyer ebbe a világba, hiszen aki dalra fakad, annak nyitott a lelke egy csodákkal teli világra.” – mesélt az előadásról a rendező.

A rendező a gyász feldolgozásának folyamatára élezi ki a történetet. Kétféle szempontból vizsgálja meg a azt, a gyerek és az apa szemszögéből, ők hogyan tudják feldolgozni egy nagyon közeli hozzátartozójuk elvesztését. A gyerekek kitalálnak egy képzeletbeli barátot és a mese világát felhasználva gyógyítják sebeiket. A felnőttek pedig a munkába temetkeznek azért, hogy eltereljék gondolataikat a történtekről. Az előadás tanulsága az, hogyha összefogunk, sokkal több mindent tudunk véghez-vinni, mint egyedül. A cselekmény teljesen megállja a helyét a mai életben. Ugyanúgy megjelennek ezek a problémák a mindennapokban, mint ahogy a színpadon látjuk.

DSCF0735A díszletben egyszerre két helyszín elevenedik meg; az egyik a cirkuszi ketrec, ahova Szilviát bezárták, a másik pedig a pajta, ahova Peti menekül a valóság elől. A fészerben a bútorok színesek, mely a fantáziavilágot jelenti, ahol nincsenek szabályok és szabadon szárnyalhatnak a gondolatok. A ketrec viszont a sivárságot és a magányt jelképezi. A történet fő témájából adódóan akár azt is láthatjuk benne, hogy miután elvesztünk valakit bezárjuk magunkat a saját ketrecünkbe ahelyett, hogy kibeszélnénk magunkból az érzéseinket.

A fény-játék sokszor kihangsúlyozza a szereplők mondanivalóját, ilyenkor csak egy-egy fontos szereplőt világítanak meg.

Ha a jelmezeket nézzük: Peti, az édesapja és az építész korhű elegáns ruhában jelentek meg a színpadon. Az építész a mai kornak megfelelő munkásruhát viselt, ezzel emelték ki a foglalkozását. Peti és az apukája öltönyt viseltek, szimbolizálva, hogy az apuka üzletember. Az oroszlánok öltözéke pedig az 1800-as években használt ruhákat eleveníti fel. Jelezve azt, hogy a képzeletnek semmi sem szabhat határt.

A színészi játék nagyon dinamikus, nem hagyja a nézőt unatkozni, mindig történik valami a színpadon. A játék visszaadja az életérzéseket, amit az ember egy ilyen helyzetben érezhet. Szomorú, de mégis vidám felfogásban szórakoztatva a közönséget. Peti szerepét egy felnőtt színész alakította (Mercs Máté), akinek nem kis feladatot adhatott gyerekként a színpadra lépnie, de nagyon ügyesen megoldotta.

DSCF0800Az előadásra három fős zenekar állt össze, hogy szórakoztassa a közönséget. Az eredeti hangszeres felállás szerint cselló, brácsa és tuba alkotja a zenekart. A sajtóbemutatón a csellón játszó zenész nem tudott reszt venni, ezért a cselló helyére egy pianínót állítottak be. Ez kísérte a többi hangszert, és garantálom nagyon illett az előadásba, már csak azért is, mert kicsit elfogult vagyok, ha zongorát hallok. Ezzel a zenével együtt volt kerek egész a darab… de azért kíváncsi lennék arra is, hogy a csellómuzsika mennyire mást ad vissza az előadásból.

A darab kifejezetten dinamikus és ember-centrikus, ezáltal a felnőttek újra gyerekek lehetnek, még ha csak 80 percre is. Mindenképpen megéri megnézni. Teljes szívemből ajánlom kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Nagy élmény mindenkinek, és nem utolsó sorban egy nagyon jó családi program.

A darabot a nagyközönség előtt 2017. január 16-án hétfőn mutatták be a Víg Kamaraszínházban.

Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.