Ökopolitikai Konferencia – „Globális ökopolitikáról lokális cselekvéssel”

Az Ökopolisz Alapítvány 2016. november 23-án szerdán tartotta – Ökopolitikai konferenciáját a Hunguest Hotel Nagyerdőben. A konferencia fenntarthatósági, természetvédelemi és zöld politikai kérdésekre kereste a választ. A nap fontos kérdései a következők voltak: Képesek vagyunk-e lokális szintre lefordítani a globális értelemben vett kihívásokat? Miként viszonyuljon egy debreceni átlagember az ökopolitikához? Ilyen és ehhez hasonló témakörökben próbáltak útmutatást adni a konferencián résztvevő előadók.

dscf9853A konferenciát Lengyel Szilvia, az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumának társelnöke nyitotta meg.

Ezt követően Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyvezetője tartott előadást „Harmóniában a természettel, a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés” címmel. Prezentációjában elmondta, hogy Kishantos 1992-óta ökológiai mintagazdaságként működött egészen 2013-ig.  A 452 hektáros állami területen vegyszermentes biogazdálkodást folytattak és a megtermelt hasznot egy népfőiskola fenntartására fordították. 2013-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet úgy döntött, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által kezelt földterületet – amelyen a szervezet nemzetközileg is elismert ökológiai mintagazdaságot üzemeltetett – 2013. november 1-től számos más vállalkozónak adja bérbe. Ezzel az intézkedéssel tönkretettéve 21 év fáradtságos munkáját és szakmai eredményeit.

Kishantos után két politikai témájú előadáson vehettek részt az érdeklődők. Elsőként Ungár Péternek, az LMP Országos Elnökségének Tagja – „Ökopolitika: zöld politikai gondolkodás a mindennapokban” című előadása hangzott el, majd pedig Dr. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő – „Jövőkép és szakpolitikai trendek TTIP és CETA kapcsán” című prezentációja.

dscf9867A következőkben Prof. Dr. Varga Zoltán (professor emeritus; ebreceni Egyetem) „Természetvédelem és klímaváltozás” című előadását hallgathatták meg a konferencia résztvevői. Professzor Úr bemutatta, hogy hogyan alakult ki a mai légkör és milyen folyamatok mentek végbe, hogy a mai éghajlat kialakuljon. Előadásában beszélt arról, hogy ha az üvegházhatású gázok szintje növekszik, akkor nő a hőmérséklet, ha pedig csökken, akkor eljegesedés következik be. Összefüggés van az atmoszféra és a globális klíma között. Az állat- és növénytársulások helye eltolódik délről észak felé, melyek jobban alkalmazkodnak az aktuális éghajlathoz. Változnak a genetikai felépítések ezzel jobban alkalmazkodnak a szélsőséges éghajlatokhoz. Rámutatott arra is, hogy Magyarországnak van a legnagyobb karsztvízkészlete egész Európában. Fontos, hogy az özönfajokat visszaszorítsuk és a hagyományos erdőgazdálkodás formáit megőrizzük.

A záróelőadást Dr. Czédli Herta (docens, Debreceni Egyetem) tartotta „Városökológiai kihívások, megoldási lehetőségek” címmel. Az előadás legfontosabb kérdése az volt, hogy hogyan lehet a városokhoz közelebb hozni a természetet. Hogyan lehet becsempészni a város területére a zöld felületet. Legyen minél több zöldfelület a kőrengetegben. Milyen település szerkezeti problémák vannak: csapadék víz elvezetés, klimatikus viszonyok változása, szmog. Mi a zöld felületek szerepe a városokban? Milánóban készítettek egy függőleges erdő modellt: ikertornyokat építettek, és ezeken kb. 10.000 m2-nyi erdőterületet hoztak létre. A helyi mikroklímát tudják ezzel befolyásolni, hangszigetelés, árnyék és ami fontos, hogy „szürke vízzel” képzelik el az öntözés megvalósítását. Budapesten is terveznek egy ilyen lakótelep megépítését. Megvizsgálták Debrecen néhány területének beépítettségét, nehézfémkoncentrációját. A városklíma alakulását nagyban befolyásolhatná, hogyha a városszerkezetet átalakítanák. Ha városi hőszigetet szeretnénk csökkenteni, akkor megint a lehetőségek között szerepel, hogy a városi parkok arányát növeljük, tetőkerteket készíthetünk, ezzel lehetne élhetőbb környezetet kialakítani. Négy pontban össze lehet foglalni az ökológiai alapú várostervezés lényegét: természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni, a szakági terveket integráljuk és ökológiai szemlélettel hangoljuk össze, regionális szemléletre kell törekedni – nem csak a vízgyűjtő szintjén kell gondolkodni, hanem figyelembe kell venni az ökológiai városszemléletet is –, és a területhasználatot pedig próbáljuk meg optimalizálni. A jövő generációjának fontos megteremteni egy olyan környezetet, ahol közelebb kerül a természethez, és itt kerül először kapcsolatba a környezeti neveléssel. Fontos, hogy a gyerekek megtanulják azt, hogy vigyázni kell a környezetre.

20161123_153800

Az esemény egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol bárki kérdezhetett a nap folyamán megjelent előadóktól az aktuális témákból.

Az esemény nagy tanulsága, hogy gondolkodjunk el azon, hogy meddig szeretnénk élni ezen a Földön, és ha a válasz igen, akkor próbáljunk meg változtatni szokásainkon, mert, ha mindenki változat egy kicsit, akkor összefogással sokkal nagyobb dolgot tehetünk a jövőnk érdekében. Együtt sokkal könnyebb kiállni egy célért, mint egyedül.

Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.