II. Kirakat Art Attack – Debrecen

 A Múzeumok Éjszakája rendezvényen belül másodjára került megrendezésre a Debreceni Kirakat Attack, a Neue Debreczenische Kunst és barátai jóvoltából. Akik elmulasztották a Belváros körbejárását Burai Árpáddal, azok jelen írás elolvasásával pótolhatják valamelyest a tárlatvezetést. A műveket a teljesség igénye, valamint mindennemű egyéni preferencia nélkül közöljük. A szövegek önmagukban is műalkotások – jó meditálást hozzájuk;) A galériában a képek nagyobb méretben is megtekinthetőek.

Koppányi Péter—> Levi’s, Püspöki Palota: Mit érdemel az a bűnös, akinek tetszenek a képeim? című kiadatlan öninterjú kötetében Koppányi Péter a lényegre tör, de alul marad, amikor arra a kérdésére miszerint van-e állandóság művészetében, durván reagál, mondván a kérdés prejudikál és különben is. Nem áll módunkban nagy levegőt venni miközben a Levi’s kirakatában elhelyezett alkotására pillantunk, hiszen gyanús kompozíciót láthatunk. Koppányi vérbeli vérszegény művész, viszont csak a tartalékaiból élve is nagyszerű műveket alkot. Vibráló vonalvezetése pörget és inzultál, színei ütik, verik egymást így megpróbálva kihozni a másikból a maximumot. Ütközet zajlik lassított felvételen, korrumpálnak a formák, dadognak a nyolcak. 

 

  – Kővári Attila —> Tisza Cipő, Piac utca: (http://kovariattila.tvn.hu/main.html) „Mint az őrült, ki letépte láncát/Vágtatott a Tisza a rónán át” – szólnak Pefőfi halhatatlan sorai, melyek tökéletesen illeszkednek Kővári Attila kirakatba rejtett alkotásához. A manifeszt tetten érése időigényes folyamat, aztán akár egy mennyei passzus becsapódása termékeny sebet ejt rajtunk és bajtársainkon. Attila tudja a receptet, ki is váltotta még időben, mi bevesszük és túljárt ésszel haladunk tovább. Cecíl Ognació bolgár akcionista könnyűbúvár szerint a „szépség rémesen türelmes” Svetlana Posztolnaja, legendás svéd képhamisító galériás szerint viszont „a kép ésszel fel nem fogható miként éri el a hatást”. A stílusok és nézetek csatájában alkotónk kompozíciója otthonosan mozog a kirakat terében, Kővári Tiszában van vele.  

    – Deák Anita —> Gazdabolt, Dósa Nádor tér: Deák Anita,Menekülés, avagy a panelprolik ugrása című megoldásához érkeztünk, hölgyeim és uraim!Anita okosan gazdálkodott energiáival, ennek eredményeként egy attitűdmentes, stílusosan moralizáló, társadalom genetikai térképet hozott létre, a Gazdabolt puritán díszletei között. „Tetszik, ahogy kineveti a hangokat a csönd.” – hangzott a múlt század húszas éveinek párizsi szállóigéje, melyet Tolnoj Pittle’t monokinetikus preparátor kiáltott kortársa és ellenfele Zoller Papadop grúz földművész után egy félresikerült kávéházi légyott lezárásaként. Deák Anita a nagy elődök nyomdokait látványosan kikerülve halad a felzárkózás szándéka nélkül, végtelenített tükörképek erdejében egy kitaposhatatlan úton. Nincs kompromisszum és nincs konklúzió, a demarkációs vonalak keszekuszasága és a mimikrimentes célközpontúság egyaránt jellemzik munkáját, amely a Gazdabolt izzadó kirakatában tapintatlan érdeklődéssel ismerkedik a közeggel, néha már már incselkedik aztán hirtelen visszavonulút fúj vagy fújat. Nincs különb a Deák vásznánál! Ásó, kapa, gereblye válasszon el bennünket az alkotástól.  

 

Orbázi Zoltán —> Édesség bolt, Piac utca: Emmanuell Liptons, svéd indolens lelki segély szolgálat vezető és vegyész 1952-ben nyilatkozta a következőket: „Kutyafuttában nem lehet háborút nyerni!” Liptons egyáltalán nem idevágó kijelentése ébresztett rá arra, hogy, amit látunk az tényleg az. Nem mehetünk el szó nélkül a tény mellett, miszerint Orbázi Zoltán Matteo munkája édesanyja üzletének kirakatában szállásolta el magát, a rokoni szálvastagság így szorosabb az átlagosnál, az illeszkedés pontos és többrétegű. A Bobby, avagy mindenki elhagyott! nyílt tekintetű gyermeke Chambernij Klasselj alapművéből a Kintlétem története című végregényből Protnojt, a legendás dél-urali lávatömörítő figuráját idézi, aki konok következetességgel mérgezte meg a szomszédjában élő Teofil Dredren flamand próbaidős szabotőr Bobby nevű macskáját miután egy ki nem lyukasztott, de használt buszjegy látványa több fontos kérdést is felvetett benne. Protnojt valójában álmai dezinformálják, rozoga automatikája lerobban a kombinációk sztrádáján mire ő ledől az útszéli árokba. Vele ellentétben Orbázi tovább megy, alkotásában a szilárd meggyőződés és a pillanatnyi bizonytalanság erői finoman kiegyenlítik egymást, csápokat növeszt a képzelet a mű szemrevételezése közben, aztán valami furcsa dolog történik. Ám még mielőtt utána járnánk mi is játszódik le bennünk, tegyük fel magunknak a kérdést: Vajon miért találunk örömöt apró dolgokban, amikor a teljességre törekszünk?

      – Dóczy Alpár —> Fantázia Divat, Kálvin tér:   Dóczy Alpár tudja, hogy mi értjük, de nem érti, hogy mi honnan tudjuk, mi látjuk ő ezt érzi, s mi érezzük, hogy ő látott valamit abban a szent pillanatban, amikor ecsetet ragadott vagy az ecset ragadta meg őt, bennünket nem érdekel melyik verzió igaz, de ezt ő nem érti, ő kérdez, mi hallgatunk,összesúgunk a háta mögött, ő feszülten figyel, kíváncsi aztán türelmetlen aztán dühös és agresszív, mi nyugodtak vagyunk, ő elhatárolódik tőlünk aztán mi kérdezünk és ő nem érti, válaszolni szeretne, de azt nincs időnk kivárni, tudjuk, hogy ő találta ki egy évvel ezelőtt a Kirakat Artot, ezért tiszteljük, ő ezt félreérti, nem kér a megértésünkből, valaki köhög, oda fordulunk, ki lehet ő(?) talán beépített ember(?) talán ez az egész egy megkoreografált színjáték(?)talán nekünk is osztottak szerepet és most azt játsszuk anélkül, hogy tudnánk róla, és különben is, ki is az a Dóczy Alpár(?)  

  – Szarvák Antal —> Sinus Skate Shop, Simonffy utca: (http://www.wix.com/antiforma/antiforma) Szarvák Antal egy túl sokat mondó kompozícióval könyörögte be magát a Kirakat Artra és mi egy idő után nehezen tolerálva a napi 15 sms-t és emailt, melyben rimánkodott a lehetőségért, úgy gondoltuk, ám legyen, felelősséget nem vállalva, de áment mondtunk kérésére lesz, ami lesz alapon. Alsó Nyíracsád pimasz zsenije ezt követően még azt is kikötötte, hogy melyik kirakatban szeretné elhelyezni alkotását és azon fenyegetését, miszerint ha ezt nem biztosítjuk számára akkor egy állandó kiállítást rendez be lakóhelyünk közvetlen közelében, már komolyan kellett vennünk, így ebbe is belementünk. Tóni műhelymunkája az önmagáért fecsegő, steril kontrapszichózis, a lényegtelenített társadalomkritika és a kurzushű védjegyellenesség jegyében fogant, vibráló színeivel vadászik a hatásra szögesdróttal bélelt magasleséről, jó lesz tehát vigyáznunk.

      – Juhász Ernő —> Fantázia Divat, Kálvin tér: Juhász Ernő csendes élete zűrzavarról álmodik. Alkotása, (cím) offenzív taktikát választott, megannyi gondolatot altat miközben illékony színképekkel babonáz. Következő két évét összegző művében Juhász egykori nagy példaképének állít emléket ugyanakkor nem feledkezik meg arról sem, hogy bátran, s boldogan tagadta meg őt, amikor a mester okot adott rá. Andrij Elkről van szó, akinek induló korszaka igen nagy hatással volt Juhász Ernőre, de a kiforott, érett művész már nem érdekelte. Alkotónk érdekes párhuzamban van így az Elk idején működő Preoff mozgalommal, akik arról voltak nevezetesek, hogy mindig mindenben egy lépéssel előbb gondolkodtak, cselekedtek elméleti és gyakorlati síkon is. Önfenntartó gazdálkodást folytattak és minden zöldséget, gyümölcsöt a beérés előtti fázisban fogyasztottak, a tagok minden megbeszélt időpontra korábban érkeztek, aztán korábban távoztak, tudatosan elhamarkodott döntéseket hoztak és előzgették a járókelőket. Ennek a csoportnak egy ideig Andrij Elk is tagja volt, de miután egy alkalommal vétett a szabályok ellen, nem állt fel még dolgavégezetlenül a WC-ről, így mielőtt kilépett volna eltávolították. Elk ezt követően vált ismert képzőművésszé, de ez a korszak, ahogy korábban is említettem, már nem érdekelte Juhász Ernőt. A Bihar antikvárium kirakatába operált alkotása később hat. Miután tovább megyünk, csak akkor tudhatjuk magunkénak az érzést, miszerint nem dolgavégezetlen pár percen vagyunk túl. 

    – Zelizi Krisztina —> Gara Cukrászda, Simonffy utca sarok: Zelizi Krisztina Második újjászületés című munkája első ránézésre is látszik. A kompozíció nem pusztán az első újjászületés utánérzése vagy reprodukciója, nem is a folytatása vagy továbbgondolása, nem egy lépés előre vagy hátra, sokkal inkább egy jelentés a távolságról, a bizalmat ébresztés hiábavalóságának hatásmechanizmusáról és a következmények csökönyös gyakorlásáról. Páni félelem fogja el lélegzetünket, pironkodunk is a tükörmaszk alatt, de anélkül, hogy egymást kérdeznénk tekintetünkkel tudjuk, hogy részvényesei és nem elszenvedői vagyunk a manapság oly divatos elszenvedésnek. Zelizi Krisztina nyugtat. Üzeni, hogy nyugodjunk meg és másszunk tovább felfelé, mert van hab a tortán.

  – efZámbó István és feLugossy László: http://www.efzambo.hu/ http://artportal.hu/lexikon/muveszek/fe_lugossy_laszlo   Hosszas távbeszélés útján mondtak igent azonnal a felkérésre az idei Kirakat Art legismertebb alkotói, nagynevei. Ef Zámbó István és feLugossy László a Püspöki palota ill a Home Harmony kirakatait bélelték ki morózusan bugyborékoló munkáikkal. Az emitt-amott érzése, ez a konstruktív tili-toli nem kevésbé érdekes, mint amennyire hatásos. A növekedés ütemtelen pulzálása, áthallások osztott képernyős sziluettje, tüzetesen átvizsgált romantika. Félelemmel vegyes pálinka okozta láncvesztés közben kerülhetünk hasonló szituációba, mint amilyen nem ez. Saját magukat suttogásnak halló sikolyok cikáznak, zavarba hoznak bizsergető indulatmorzsák és a komplikált egylényegűség. Nincs több, csak kevesebb! Legyen mindig öt percünk, amikor az Óra indul! felszólításra kezdünk magunkkal valamit!

  –   Tóth Eszter, Georgios Tzortzoglu és Juhász Gergő(Gambrinusz köz):   A Gambrinusz köz triptichonjához érkeztünk. Tóth Eszter, Georgios Tzortzoglu és Juhász Gergő kompozíciói itt ütöttek tanyát, árnyalva az elmosódott képet, morzsolva az eddig látottakat. Hogy van e kapcsolat a három alkotó és munkáik között vagy sem, azt mindenki döntse el maga miután felállította a helyes képletet a képlékeny izgatottság állapotában. És ha van? – kérdezhetné bárki joggal. Vannak példák arra a művészettörténetből, amikor neves képzőművészek kapcsolatban álltak egymással anélkül, hogy ismerték volna a másikat. Trettz Pukkel, Martina Swedrewst és Lujmin Gonadel. Három alkotó a múlt század tizes éveiből, akik nem is tudtak egymás létezéséről mégis számtalan közös kiállításuk volt a lublini PreCentral galériában. Vagy említhetnénk a legendás Orman-Sylewsky-Zetterman hármast, az Andok-völgyi szomjazókat, akik mindhárman azonos időben követtek el öngyilkosságot, amikor megtudták, hogy közös tárlataik mennyire népszerűek voltak. Az említett példák is mutatják, hogy mennyire veszélyes lehet egymásról tudni, pláne ha művészekről van szó, akik ismeretlenül is összedolgoznak.     

 

Kónya Ábel —> Bortársaság, Simonffy utca: ( http://portal.debrecen.hu/kultura/kepzomuveszet/konyaabel_kepzomuveszezt.html)   Aknas Dücki harmadik generációs svájci génszobrászt egy ízben arra figyelmeztette élettársa és mecénása, Durnej Mamalova üzbég jogtanácsos, hogy lassítson hiszen két végén égeti a gyertyát. Dücki az intelemre a következőképpen reagált: „A gyertyának sokkal több vége van, mint kettő.” Az NDK zászlóshajójának egyik hivatásos potyautasa Kónya Ábel, a dückii kijelentés jegyében, jó szokásához hűen ismét meghökkent és egy újabb mutatóujjat irányít az ég felé művével. Direkt pánikkeltése szigorúságot kölcsönöz a bennfentes magány túlélőinek, körülményes erőfitogtatása ösztönzőleg hat a kételyek labirintusában folyamatosan útbaigazítást kérő, de nem kapó átutazóknak, miközben ráérősen szuggerál és vádol. Kónya tudja, hogy nem pusztán az ecset önkényes intézkedéséről van szó egy alkotás létrejövetele során, hanem a művésznek egy végletekig bonyolított, komplex instrukcióhalmazból kell zsákbamacskát húznia. Ha a húzás pillanatában a macska felnyávog, akkor vissza kell dobni vagy ha erre már nincs lehetőség, akkor el kell kergetni. Kónya Ábelnek eddig szerencséje volt és az ő szerencséje a miénk is. Tekintsünk hát úgy a Bortársaság kirakatában helyet kapó munkájára, mintha valahol már láttuk volna.

 

Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.