Régi technológia, új technológia – floppy lemez, HDD, SSD meghajtó

Van egy fajta tendencia, ami megfigyelhető a számítógépes eszközök fokozatos megszűnésében. Az egyik fő jellemző, hogy a nagyon régi elveken működő dolgok előbb utóbb kapnak egy teljesen más elvre épülő vetélytársat, ami ugyanazt a feladatot be tudja tölteni és a fokozatos árcsökkenéssel egyszerűen kiüti a régi technológiára épülő eszközt. Nem kell azonban csak az árnak csökkennie – akkor is teret nyernek az új típusú eszközök, ha akár a sebességük vagy a minőségük, vagy akár a kapacitásnagyságuknak a növekedése jobb, mint az előző generációs eszközé. Ahogyan egyre inkább elterjed, árában is nyerőbb lesz, mint a régi vetélytárs. Mostanában nagyon sok ilyen váltást láthattunk. Sokszor az a helyzet, hogy a korábbi technológia elérte azt a szintet, ahonnan már nincsen továbblépés. Fizikailag már nem lehet arra az elvre építve jobbat előállítani és beáll szükségszerűen egy adott szintre az eszköz fejlődése. Itt olyan dolgokra kell gondolni, hogy nem lehet már gyorsítani az eszközön, vagy a kapacitás már nem növelhető gazdaságosan, azaz egy kétszeres tárkapacitású eszköz drágább lesz, mint két darab feleakkora nagyságú eszköz.

A legutóbbi ilyen halálra ítélt részegység a kislemezes meghajtó volt. Ma már a gépek többségében nem található meg, helyét fokozatoson átvette a pendrive, illetve a CD és DVD olvasó. Sok dolog volt, ami közrejátszott a megszűnésben: az egyik, hogy kapott egy ugyanolyan célra használható konkurenciát, ami a pendrive volt. A másik ok pedig az, hogy nagyon régi konstrukció volt, ami sohasem volt százszázalékosan működő szerkezet. A floppy meghajtó ugyanis mozgó alkatrészekből állt és bár ritkán romlott el, a kislemezek, amelyek benne pörögtek nem éppen az adatbiztonságukról voltak híresek. A sebessége és az adatkapacitása szintén nagyon alacsonynak volt mondható, amikor olyan eszközök is a ringbe szálltak, mint a DVD és CD meghajtók. A DVD-k akár hatezerszer több adatot is tudnak tárolni, mint egy floppy lemez.

Manapság ugyanez a helyzet a gépünk merevlemezével, ami egy nagyon régi technológiára épül. Mágneses elven működik a floppy lemezhez hasonlóan, csak itt sokkal gyorsabban forognak a korongok és sűrűbben vannak az adatok a felületen. Eddig persze nem volt vetélytársa, hiszen a sebességével és a megbízhatóságával egyetlen eszköz sem tudta eddig tartani a tempót. Most kezdik azonban az SSD meghajtók a virágkorukat élni és minden tekintetben veszélyes vetélytárssá váltak. Az SSD meghajtót úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas kapacitású pendrive-ot, ami nem tartalmaz mozgó alkatrészeket. Eddig a legfőbb ellenérv az áruk volt, de mióta a thaiföldi áradások és az árvizek nagyon sok beszállító és gyártó céget tönkretettek, gyakorlatilag az egész merevlemez-gyártás leállt, illetve szünetelt a katasztrófa miatt. A piaci viszonyok miatt a merevlemezek árai elszabadultak és már nincsenek olyan hatalmas különbségek a kétféle meghajtó között. Az SSD meghajtók és merevlemezek nem jelentenek a felhasználók számára igazán érzékelhető különbséget. Ugyanakkor nagyon sok tulajdonság – ami a mozgó lakatrészek hiányából fakad – előnyös helyzetbe hozza ezt a típusú meghajtót a merevlemezzel szemben. Ilyen sajátosságok a mechanikai megbízhatóság, a kis méret és súly, a zaj teljes hiánya, a fokozott ellenállás a környezeti hatásokkal szemben, hőmérséklet és a páratartalom jobb elviselése, a kisebb energia felhasználás, a felpörgési idő hiánya. A mechanikai megbízhatóság szintén egy olyan fontos dolog, ami a mozgóalkatrészek hiányából fakad, és lehetővé teszi az eszköz sikeresebb felhasználását más területeken is (pl. nem csak számítógépes adattárolást tesz lehetővé, hanem akár egy kézi videokamera belső háttértáraként is megfelelően fog működni).

Még egy nagyon fontos dolog jelent meg a vállalati környezetben, ami előrevetíti a merevlemezek egyeduralmának a végét: az egyenlőre gyerekcipőben járó felhőalapú adattárolás miatt már nem lesz szükséges akkora tárkapacitás, mint korábban. A felhőalapú adattárolás azt jelenti, hogy a gépek az adatokat távoli szerverekről érik el az internet segítségével. Ezeket az adatokat nagy biztonsággal tárolják egy nagy tárkapacitású központi háttértárolón és csak az adott gép Internet elérésétől függ az adatokhoz jutás sebessége. Ennek a technológiának az elterjedése akár az otthoni környezetben is szükségtelenné tenné a nagy tárkapacitású háttértárolók alkalmazását, de egy munkahelyi számítógép esetében biztosan elegendő lenne innentől az, ha csupán akkora a háttértároló, amin elfér az operációs rendszer, illetve az a néhány irodai program, amit az adott gépen használnak.

Ezen előnyök mellett egy kisebb SSD meghajtó akár csökkenti is az egész gép árát és gyorsabb, mintha merevlemezt választanánk a gépünkhöz. Ez nagyon jól jön a nagyon vékony gépek esetén, ahol a gép felépítését már fizikailag sem lehet könnyen megoldani a régi merevlemezekkel. No és persze itt vannak az új kisméretű notebookok, ahol a súly is egy nagyon fontos paraméterré vált.

Mindezt alapul véve kijelenthetjük, hogy valószínűleg már csak idő kérdése és a háttértárolóknál is megszűnik a régebbi technológiára épülő eszköz létjogosultsága.

Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.